Krisztus születése előtt ötvenben a franciák őseit, a gallokat hosszú harcok után legyőzték a rómaiak. Egész Galliát elfoglalták, pontosabban nem is az egészet, mivel hogy egyetlen tartomány győzedelmesen ellenáll a hódítók támadásainak. E kicsiny falucskában - amelyet a rómaiak erődrendszere vesz körül - él Asterix harcos és bátor hadviselt társa, Obelix, és a csodavarázsló, Panoramix. Asterix vadászat előtt-közben, hogy-hogy nem, mindig római szagot érez. Olyan időket élnek, mikorra már a rómaiak latinul is elfelejtettek. A nagysikerű képregény egyik első, rajzfilmes feldolgozása.

Úgy kétezer évvel ezelőtt a királynők királynőjének, Kleopátrának uralma alatt az egyiptomiak különleges nyelvet beszéltek. Ezt a nyelvjárást egyes egyedül ők értették, különösképpen rettenthetetlen uralkodónőjük, Kleopátra, akinek Alexandriában hadvezérek hevertek a lábai előtt. Kleopátra egy napon magához rendelte legjobb építészét, s megparancsolta, hogy három hónap alatt építsen egy csodálatos palotát Julius Cézárnak. Az építész úgy megszeppent, hogy azonnal Galliába sietett Panoramix varázslóhoz.

Krisztus előtt ötvenben Galliát áthatolhatatlan erdőségek uralták, melyekben fenséges csend honolt. Julius Cézárnak, kemény harcok árán ugyan, de sikerült meghódítania Galliát, hogy rányomja a római civilizáció diadalmas bélyegét. Ám egyetlen kis falucska még mindig bevehetetlenül tartja magát. Julius attól tart, hogy soha nem tudja uralma alá hajtani a hajthatatlan falucskát, ezért üzletet ajánl Asterixnek és barátainak: ha kiállnak 12 általa kitalált próbát, Cézár átadja nekik a Római Birodalmat. Ha viszont elbuknak a próbán, ők hódolnak be a Birodalomnak.

Obelix elmondja Asterix-nek, hogy szerelmes, de érzelmeit nem meri a lánynak bevallani, mert túlságosan szégyenlős. Miközben a jó barát megpróbál önbizalmat önteni belé, Obelix tudomására jut, hogy a hölgy mást szeret, mégpedig a jóképű Tragicomix-ot. Hősünk összetörik a hír hallatán, de amikor az imádott lányt és annak kedvesét a rómaiak elrabolják, eljön számára a nagy lehetőség, hogy bebizonyítsa: ki a legény a talpán. Sok vidám kaland közepette Asterix és Obelix végre megtalálja a fogságba esett párt, akiket a rómaiak épp akkor akarnak Julius Caesar születésnapi ajándékaként az arénába dobni.

Julius Ceasar, a ravasz római hadvezér kifundálta, hogy miként lehet meghódítani Britanniát. Bár a brit katonák rendkívül bátrak, de különös szokásoknak hódolnak: mindennap délután 5 órakor felfüggesztik a harcot azért, hogy forró vizet igyanak, de ami még ennél is meglepőbb, hetente öt csatanapot és két pihenőnapot tartanak. Nem csoda hát, ha a szemfüles rómaiak - a hétvégét kihasználva - elfoglalják Britanniát. Már csak egy kis brit falu lakói tartják magukat a túlerővel szemben. De vajon meddig lesznek képesek erre?! Még szerencse, hogy van egy Asterix nevű gall rokonuk, aki talán segíthet rajtuk.

Krisztus előtt ötvenben járunk, s immár az egész világ Rómához tartozik. Tulajdonképpen a két bátor gall harcos, Asterix és Obelix is, akárcsak piciny gall falujuk derék lakói. Hogy miért is hívják őket galloknak? Hát nagyon egyszerű, mert latinul a gall franciát jelent. De hát akkor miért nem adunk francia nevet a rómaiaknak is? Az örökös ellentét a gallok és a rómaiak között kibékíthetetlen. Asterix megmutatja, milyen is a gall virtus. A rómaiak futnak, mint a nyulak. Állítólag ők Julius Cézár legyőzhetetlen harcosai.

Felborul az edény, amelyből a két legendás figura Asterix és Obelix itta a varázsszert, melynek természetfeletti erejüket köszönhetik, és még mielőtt a druida Getafix új főzetet készíthetne, a rómaiak fogságába esik. Asterix és Obelix elindulnak, hogy megkeressék őt. Amerikában kötnek ki, ahol indiánok ejtik őket fogságba. Meglepő módon ugyanitt raboskodik Getafix is. A három bátor gall egyik jótettet a másik után hajtja végre, majd visszakerülnek szülőföldjükre, ahol szomorú hírek fogadják őket. Szerencsére nem hagyják magukat és szembeszállnak a római hódítókkal.

Bögyörix, a főnök unokaöccse a hírhedt gall faluba érkezik, ahol Asterixnek és Obelixnek kell igazi férfit faragniuk belőle. A Parisiumból érkező ifjú kölyök képe mögött egy arrogáns, de meglehetősen gyáva nyuszi rejtőzik, aki a kemény tréningek alatt is csak igen keveset változik. Eközben vikingek kötnek ki Galícia partjainál. Azzal a szándékkal érkeztek, hogy megtalálják a gyávaság bajnokát. Jövendőmondójuk jóslata szerint ugyanis csak ez az ember taníthatja meg őket repülni, mivel úgy tartják, a félelem szárnyakat ad. A vikingek kalandozásuk során meglátogatják a gall falut is, ahol felfedezik maguknak a gyávaság bajnoki címére méltán esélyes Bögyörixet.

Az időszámítás csak ötven év múlva kezdődik, de a rómaiak már rég elfoglalták egész Galliát. Az egészet? Nem! Egyetlen falu lakói ellenállnak a hatalmas sereggel érkező hódítóknak, és mindenkit, aki egy kicsit is rómainak tűnik, messzire kergetnek. Julius Caesar már nagyon unja ezt a helyzetet, és úgy dönt, taktikát változtat. Ha erővel nem megy, más módon hajtja rabigába a verhetetlennek tűnő gallokat: a civilizáció örömeivel. A falu közelében építkezés kezdődik: a földből kinövő Istenek otthona minden luxussal, kényelemmel és kényeztetéssel felszerelt, csili-vili új hazát ígér - ennek pedig jóval nehezebb ellenállni, mint a kardoknak meg pofonoknak. Kivéve, ha agyas és izmos hőseink, Asterix és Obelix előrukkol valami ravasz tervvel, mely keresztülhúzza a cézár számításait.

Amikor Csodaturix fagyöngyszedés közben leesik egy fáról, ráeszmél, hogy reflexei már nem olyan jók, mint régen, így kénytelen belátni, hogy öregszik. Úgy dönt, nekilát megkeresni az örökösét. Asterixszel és Obelixszel az oldalán útnak indul keresztül Gallián, hogy találjon egy druidát, aki méltó a varázsital receptjének megismerésére.

The irreductible Gauls are turned into harmless children after a rare youth elixir accidentally ends up into the magic potion. To find the antidote and save the village from the Romans attack, Asterix and Obelix embark on a crazy journey to the far away Kingdom of Nubia.